2010. október 27., szerda

A mi kenyerünk

Napi rutinná vált a kenyérsütés, mégis minden alkalommal lenyűgöz a végeredmény, én, aki semmit nem tudtam sütni vagy főzni, képes vagyok rá!
Nálunk ez a kenyér készül rendszeresen. Én is, éppen úgy, mint sokan mások, Limara útmutatásai  alapján készítem mostanában a kenyereket. A kenyér állagával régen sem volt baj, csak a héj soha nem sikerült olyan jól, amilyenre én szerettem volna. Limaránál olvastam, hogy bespricceli a jénai tetejét vízzel. Akkor jöttem rá, hogy valószínűleg a gőz a titka annak, hogy a kenyérhéj ropogós, repedezett legyen. És mióta így készítem, azóta kifogástalan, olyan, amilyet mindig is szerettem volna.
A dagasztást kenyérsütő géppel végeztetem el.
Berakás sorrendjében a recept: (még régen olvastam valahol, de már nem emlékszem, hogy hol)

2,5 dl víz
2 evőkanál olaj
1 evőkanál ecet
1 csapott evőkanál só
1 mokkáskanál cukor
2,5 dkg friss élesztő
50 dkg liszt

Dagasztás után megformázom, a tetejét alaposan bevágom, sütőpapírral bélelt jénaiba teszem, duplájára kelesztem. Ha kész, a jénai tetejét bespriccelem vízzel és forró sütőben megsütöm.

Kelesztés közben:

Kész a kenyér:




Az állaga finom, puha, a héj pedig ropogós. Általában nem éri meg a másnapot :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése